Helló Mindenki!

Szóval, igen, jól eltűntem! Sok mindent tudtam volna írni, de úgy gondoltam, hogy ha már elkezdtem a genetikai vizsgálatos sztorit leírni, akkor azt fejezem be először.

Tavaly ott hagytam abba, hogy még az időpont sem volt meg! Őszre sikerült leegyeztetnünk egy időpontot, ahová Anyával együtt kellett elmennem. Miután kitöltettek vele egy nagy köteg papírt, és lemásolták az orvosi papírjait, le kellett menni vérvételre. Ugyanis először Anyától vettek vért, és azt vizsgálták. A vérvételen a sor, hát nem hazudok, rettentően hosszú volt! Kb. 100 ember tekergőzött egy hosszú sorban. A nagyon gyengék padokon ültek. Mindenhol beteg, megsárgult arcú emberek, és az a borzasztó illat… Nem a kórház-szagról beszélek, hanem a rák-szagáról. Amit érzek minden egyes beteg emberen. Anyán is! 14 éve… Mégis a legtöbb, sorban várakozó arcán mosoly volt. Beszélgettek az előttük-mögöttük állóval. Várták a sorukat, türelmesen. Tudták jól, hogy nekik most egy dolguk van! Meg kell gyógyulni, nincs mese. Szembe kell menni a rákkal… Nem volt számonkérés a nővérektől, hogy miért nem megy a sor? Nem volt nyavalygás, sem előre kuncsorkodás, különféle mondvacsinált okokkal!
Végül nem kellett sorba állnunk, mert a néni, aki a papírokat kitöltette Anyával, lekísért minket, egyenesen be a vérvételi szobába, és hipp-hopp levették a vért. A szobában 3-4 nő folyamatosan vette a vért az emberektől. Olyan volt, mint egy gépsor. Egyik ki, másik be.

Tavaly ősztől vártunk, és íme:

Megjött az eredmény! Végre!

Eddig nem akartam senkit sem untatni azzal, hogy leírom egy rakás blogban ugyanazt: telefonáltam, de semmi! Vagy a gép romlott el, vagy az XY illetékes nyaral, vagy nincs ott, vagy csak egyszerűen nem is tudják, hogy mi van, és hol tart az ügy. De majd hívnak… Kb. januárban telefonáltam utoljára a klinikára. A néni a telefon túloldalán akkor is megígérte, hogy majd megnézi és válaszol e-mailben. Hát nem válaszolt! Viszont nemrég, meló közben telefonált Anya, hogy kipostázták a genetikai vizsgálat eredményét!

NEM ÖRÖKÖLTEM.

Ami persze nem azt jelenti, hogy nem lehetek rákos, de azért legalább ezt a részt ki lehet zárni. Genetikailag nincs bennem elültetve az a kis rohadék! Úgyhogy ide nekem a világot 🙂
Azért tegyük hozzá, hogy szinte pontosan egy évvel ezelőtt kezdtem el ezt a vizsgálatot elintézni! Egy év kellett ahhoz, hogy a vizsgálat eredményét kézhez kapjuk. Hát nem siették el, na….

Szmörina